2019. augusztus 3., szombat

Kezdődik az iskola! (ha akarjuk, ha nem)




Az augusztus közepe –vége nálunk most már legalább 15 éve arról szól, hogy megpróbálunk hangolódni az iskolára (óvoda most már nem játszik). Kicsit nehéz visszazökkeni a gondtalan, nyugodt, ráérős nyári napokból a szigorú napirendbe, de azért nem egy lehetetlen küldetés!
Amikor tavaly a legkisebb is elsős lett, nagyon sokat beszélgettünk vele az iskoláról. Hogy mi várható majd, miket lehet játszani, mire kell figyelni, minek lehet örülni, mi történik órákon, a szünetben, mi az a csengő, mi az az órarend- csak, hogy felkészüljünk, lélekben. Úgyis épp elég sokk éri őket már az első szeptemberi napokon, kicsit készítsük fel a gyerekeinket erre! A legtöbb iskolában – mint pl. nálunk is- még a beiratkozás előtt lehetőség van nyílt nap, vagy iskolanyitogató programok keretében betekinteni a leendő iskolánk életébe, így augusztusban pl. az ezekkel kapcsolatos emlékeket, élményeket is felidézhetjük. Ha van nagyobb testvér, unokatestvér a családban, ő is segíthet a leendő elsősünknek: adhat neki tanácsot, hogyan érdemes viselkednie az iskolában, mire érdemes figyelnie, hogy élvezze a tanulást és őt is szeressék a tanárok meg az osztálytársai? Meséljünk a mi saját élményeinkről is, amikor mi kezdtük az iskolát, mi mentünk felső tagozatra, középiskolába, mire emlékszünk? (Úgyis csak a szépre! )
Beszélgessünk arról is, ki milyen különórákra, szakkörökre szeretne járni, mit szeretne sportolni, ki hogyan fog iskolába menni és onnan hazakerülni? Tervezzük meg közösen a tanulást, a számonkérést: az idejét, és a módszereit. Akár egy napi/ heti tervezőt is készíthetünk a konyhába, nappaliba, vagy valami jól látható helyre, amikor már minden szakkör, edzés, különóra időpontja fix. A kiszámítható tervezés mindenki számára biztonságot ad. Jó ötlet, ha pl. napi tervezést készítünk, akkor apró feladatokat is betervezünk a gyerekeknek, amelyeket el kell végezniük. (szemetet kivinni, kutyát/macskát/hörcsögöt megetetni, elmosogatni, kiteregetni stb.) Ezeknek az apró, mindennapos feladatoknak az elvégzésével felelősségre, kötelességtudatra, rendszerességre neveljük észrevétlenül is a gyerekeket és sokkal talpraesettebbek, önállóbbak lesznek nagyobb korukban.
A hangolódásban segít a tanszerek közös kiválasztása: együtt szoktuk megvenni az iskolai felszerelést, mind a tornacuccot, mind az iskolatáskába valót. Szerintem fontos, hogy a gyerek olyan füzetet, tollat, táskát, radírt stb.- válasszon, amivel örömmel dolgozik majd. Persze, ésszerű keretek között, hiszen az árakra is figyelni kell, ezért mi válasszunk ki első körben pár dolgot, amit felkínálunk neki.  Fontos azonban az ár mellett a minőség is: rossz minőségű tanszerekkel nem könnyű dolgozni és nincs is értelme…. A rutinosabb szülők általában megvárják az első szülői értekezletet, ahol biztosan szóba kerül majd, mit kell feltétlenül beszerezni, de sokat segít a tanszerlista, melyet a tanító néniktől egészen biztosan megkapunk már az előző év végén. Ha van már a gyermeknek saját szobája, akkor tegye rendbe az íróasztalát, tanszereit. Ha még nincs, akkor is alakítsunk ki a lakásban egy tanulósarkot, amit közösen rendezünk be.  Mi csak az első tanításai napon jutunk a tankönyvekhez, de bármikor is kapjuk meg, jó móka azokat közösen csomagolni a gyerekekkel! (Nekem már csak azért is, mert én ebben nagyon tehetségtelen vagyok és minden évben komoly kihívást jelent számomra).
Nyáron hajlamosabbak vagyunk későn lefeküdni, sokáig aludni, de fontos, hogy még az iskolakezdés előtt álljunk vissza a tanév közbeni napirendre: fokozatosan hozzuk előbbre a lefekvés idejét! Szoktassuk hozzá a gyerekeket a korai lefekvéshez, időben való felkeléshez! (Hm, ez nálunk az egyik legnehezebb feladat….) A tanév kezdete, az új napi rutin elég szokatlan és fárasztó lesz, fontos, hogy ne legyenek a gyerekek már szeptemberben fáradtak, kialvatlanok. Egy nagyon – nagyon fontos feladat: legalább 30 perccel lefekvés előtt iktassunk be kütyüszünetet, amikor a gyerekek olvasnak vagy mi olvasunk neki, vagy beszélgetünk, vagy csak összebújunk kicsit. Lényeg, hogy valamilyen megnyugtató dolgot végezzenek és ezzel könnyebben átálljanak alvási üzemmódra. Mi is mutassunk példát és kapcsoljuk ki az elektronikai eszközeinket!
Pedagógusként és szülőként is azt vallom, hogy a nyári szünet a pihenés, feltöltődés, élményszerzések ideje, nem a tanulásé, gyakorlásé. De az is igaz, hogy főleg az iskola közeledtével nem árt kicsit felidézni a tanultakat, már csak azért sem, mert tapasztalatom szerint mostanság olyan rohamtempóban kell haladni tanév közben a töménytelen tanaggyal, hogy nem mindig tud megszilárdulni, leülepedni a tudás a gyerekek fejében. Gyakoroljunk, de semmiképpen ne számonkérés formájában! Ne ültessük le gyermekünket kötelező gyakorló feladatokkal!  Beszélgessünk, gyakoroljunk együtt játékosan! Augusztus vége felé nem árt egy kicsit felidézni a számolást, írást, olvasást. Számolni bárhol, bármit lehet, akár nyaralás közben is, olvasni együtt- külön szintén bárhol, bármikor (akár könyv nélkül is: strandfeliratokat, utcatáblákat, vasúti megállókat, étlapot). Olvasni egyébként is hasznos lenne, hiszen annyi mindenre jó! Legalább egy szabadon választott könyvet érdemes lenne kiolvasni minden gyereknek a vakáció alatt. Írjanak a gyerekek képeslapokat a nagyszülőknek, barátoknak! Vagy vezessenek nyári naplót az élményeikről. Kiváló alkalom a nyaralás a közös társasozásra: a szórakozás mellett a sok fejlesztő hatása közül az egyik a szabálykövetés, a szabályok betartásának gyakorlása, amire az iskolában nagy szükség lesz. (lenne…) Nyáron talán még inkább van alkalmunk nekünk, szülőknek is a gyerekekkel való közös alkotásra: rajzolás, festés, gyurmázás, gyöngyfűzés, legózás stb. Ezek a foglalatosságok mind fejlesztik a finommotorikát, emellett pedig meghittebbé teszik a kapcsolatot szülő és gyermek között.
A legtöbb gyerek nyáron is tartja barátaival, osztálytársaival a kapcsolatot valamilyen formában, de augusztusban már többször találkozhatnak is, áthívhatjuk hozzánk néhányukat. A közös játék után jobban fognak vágyódni az iskolai közösség után is.
Sajnos, a vakáció így is, úgy is véget ér augusztus 31-én, vegyük ezt tudomásul, ne stresszeljünk rajta, mert akkor a gyerekünk is stresszelni fog. A fenti tippekkel megkönnyíthetjük az iskolakezdést mindannyiunk számára! Egyébként nekünk, pedagógusoknak is szükségünk van a pihenő üzemmódból a pörgős üzemmódra való átállásra. Augusztus 20. után kezdődik számunkra az új tanév. Ilyenkor mi is megbeszéljük ám, ki hol nyaralt, mit csinált a nyáron, mit olvasott, milyen továbbképzésen vett részt? (Igen, nyáron is! )  A fontos munkarendi, órarendi beosztások, értekezletek után ilyenkor is csinosítgatják az osztályfőnökök a termeket, kitaláljuk az éves programokat, versenyeket, projektnapokat.  Nekünk is kell tehát a visszazökkenés, és a tanítás megkezdése előtti hetekben, napokban ezekkel a tevékenységekkel hangolódunk.
Kívánom minden diáknak, hogy kezdje úgy az évet, ahogy én szoktam: örömmel teli, izgalmas várakozással, kíváncsian az új élményekre!  



Bősz Patrícia 
könyvtár-pedagógia tanár

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése