2020. március 1., vasárnap

Autofágia



Múlt hónapban részben érintettük a böjt kérdésének a témáját. Akik nem olvasták, azoknak elmondanám, hogy a szirtuin gének beindítását gyakran böjttel érik el. A szirtuin gének az úgynevezett túlélő gének, amelyek segítenek nekünk abban, hogy a szervezet turbó üzemmódra kapcsoljon, és ebben az immunrendszer is kivegye a részét. A legújabb kutatások szerint a rákot is lehet úgy gyógyítani, hogy az immunrendszer viszi ebben a prímet, nem pedig mondjuk a kemoterápia. 
A szívsebész Prof. Dr. Papp Lajos többször elmondja az előadásaiban, hogy a rendszeres böjttel sokat tehetünk az egészségünk megőrzése érdekében. Azt sem feledjük el, hogy minden nagyobb vallásban van böjt, ami a testi és lelki megújulás alapja is. 2016-ban Oszumi Josinori japán tudós megkapta az orvosi Nobel-díjat a sejtek önemésztő folyamatainak feltárásáért. Ezzel egész betegségcsoportokat is lehet gyógyítani, mint például az időskori demencia, a rák számos fajtája, a 2-es típusú cukorbetegség, az Alzheimer-, Parkinson-, Huntington-kór, az izomsorvadás, ízületi problémák, különböző gyulladásos megbetegedések. Miről is beszélünk tulajdonképpen? Az emberi szervezet folyamatosan megújul, a biológiai molekulák, fehérjék lebomlanak, majd újra- képződnek. Ennek oka, hogy a sejtek használatuk során károsodtak mondjuk a nem megfelelő étrend hatására, vagy a környezeti hatások miatt. Vagy különböző gyulladások léptek fel a sok glutén vagy tejtermék, tartósítószerek miatt, és a szervezetnek el kell döntenie, hogy mi az, ami a sejtekben hasznos, és még fel lehet használni, vagy esetleg "javítható". Ami pedig nem kell, azt mint egy "takarítónő" kidobja. Ezt idegen szóval autofágiának nevezzük. Az autofágia akkor indul be, ha a szervezet 14-16 órán át nem kap tápanyagot. A "takarítónő" azokat az anyagokat, amiket nem tud felhasználni, becsomagolja kis "zsákocskába" (membránokba), majd ezeket elviszi a "szemétégetőbe" (lizoszóma), ahol megsemmisülnek. A rosszul működő sejt- szervek, illetve különböző "törmelékek" eltávolításával a szervezet közelebb kerül az optimális működéshez. Amikor a sejtek nem képesek optimálisan dolgozni, akkor betegségeket idéznek elő, valamint felgyorsul az öregedés is.

A sejtek egyes komponensei, főleg a fehérjék idővel elhasználódnak, a szervezet alkotóelemeire szedi szét ezeket, majd új komponenseket állít elő. Vagyis egy körforgásnak a részei, hogy hasonlattal éljek, olyan, mint a hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás. Az autofágia kapacitása az élet előrehaladtával csökken, s ez felelős azért, hogy a szervezetben sejteken belül a felesleges, vagy akár káros anyagok felhalmozódnak, így felgyorsul az öregedés. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezek után halhatatlanok leszünk, hanem hogy 20-30%-kal meghosszabbíthatjuk az életünket, illetve annak minőségét számottevően javíthatjuk. Nem mindegy, hogy az ember az utolsó 5-10 évét egészségesen, tevékenyen tölti, vagy betegágyhoz kötve. Vellai Tibor, az ELTE Állatszervezettani Tanszékének munkatársa két közös tanulmányt készített Oszumi Josinorival. Itthon mutatták ki először azt, hogy az autofágia ténylegesen az öregedési folyamat központi szabályozó rendszere. Az élettartam növekedését okozó ma ismert 500 gén szinte mindegyike az autofág rendszeren keresztül fejti ki a hatását. Létfontosságú a sejtek növekedéséhez, és a szöveti regeneráció folyamatához. Természetesen böjtös napot ne akkor tartsunk, amikor nagy fizikai vagy szellemi megterhelésnek vagyunk kitéve. Válasszunk erre egy lazább napot, vagy délutánra tegyük a megbeszélésünket, amikor már ettünk valamit. Én magam is kipróbáltam, este 18-kor vacsoráztam, és másnap 10 órakor reggeliztem. Számomra nem volt megterhelő, mert általában ekkor vacsorázom, s a kisgyerekek miatt gyakran az én reggelim időpontja eddig kitolódik. Egy próbát talán megér mindenkinek, és ha elsőre nem is sikerül a minimálisan szükséges 16 óra, gyakorlással hozzá tudjuk magunkat szoktatni. 



Horváth Erzsébet
Gyógynövény szakértő
https://zsoka-fitoteka.webnode.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése